Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Budapesti látnivalók

2008.04.22

BUDAPEST


Hazánk fővárosa, közel kétmilliós lélekszámú közigazgatási, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási, kulturális, művészeti és sportcentrum, Magyarország leglátogatottabb idegenforgalmi célpontja. A Duna partján fekszik. A pesti oldal tengerszint feletti magassága 100-150 méter, a Budai-hegyek legmagasabb pontja 529 méter.

Buda, Pest és Óbuda egyesítését 1872-ben mondták ki. 1950-ben további települések csatlakoztak hozzá (Újpest, Kispest, Nagytétény), így jött létre Nagy-Budapest. Területe 525 km2. Csodálatos fekvésű város.

A Budai-hegység nagyrészt mészkőből és dolomitból áll, karsztvízben, barlangokban gazdag. A karsztvizek források alakjában törnek a felszínre szinte az egész partvonalon. Ezek a hévizek adják annak a világhírű fürdőkultúrának az alapját, amely már a rómaiak idejében elkezdődött és a törökök idejében fejlődött ki.

Budapest a világ fürdőkben (Gellért-, Rudas-, Rác-, Lukács-, Széchenyi-, Margitszigeti Thermál és Király-fürdő) leggazdagabb fővárosa.

Hat nagyobb sziget tartozik a fővároshoz: a Margit-sziget, az Óbudai- és a Csepel-sziget, valamint a Palotai-, a Nép- és a Háros-sziget.

Történelmi emlékekben egyik leggazdagabb a Margit-sziget, amely több szigetből állt, de a Duna szabályozásakor feltöltötték. Már a rómaiak idején álltak rajta épületek: a XIII. században a premontreiek Szent Mihály-kolostora, valamint a domonkos rend kolostora épült fel, ahová IV. Béla király lánya, Margit és apácanővérei költöztek be.

Ezek az épületek a törökök idején elpusztultak. A sziget különleges természeti adottságainak, sport-, fürdő- és szórakoztatólétesítményeinek, hatalmas fáinak, jó megközelíthetőségének köszönhetően a budapestiek kedvelt pihenőhelye. A budai és a pesti oldallal két híd köti össze: a Margit híd és az Árpád híd.

Ezenkívül még hét hídja van a fővárosnak (az északi vasúti összekötő, a Lánc-, az Erzsébet, a Szabadság, a Petőfi, a Lágymányosi és a déli vasúti összekötő híd).

A város építészeti öröksége közel kétezer éves. Az ókori Aquincum maradványai Óbudán kerültek elő. A Flórián tér helyén állt Aquincum légiós tábora, a XIII. századtól kezdve pedig a királyi vár, amely később a királynék vára lett. A polgárváros a mai Szentendrei út mentén épült. A környező villákból az ún. Herkules-villa maradványai és mozaikjai a mai Meggyfa utca 19-21-ben tekinthetők meg.

Buda és Pest várossá fejlődése a XII-XIII. századra tehető. Ekkor Buda központja Óbuda volt. Amikor a tatárok kivonultak az országból, megindult a Várhegy betelepítése. Déli részén ma is látható a XIV. századi várból az István-torony.


Nagy Lajos király 1347-ben Visegrádról Budára helyezte át udvarát, s ekkor kezdődött a palota és védelmi rendszerének közel két évszázados építése. Zsigmond király díszes palotája gótikus stílusban épült. A Friss-palota és a nyitott, árkádos díszudvar 1419-ben már állt.

Mátyást 1458-ban választották királlyá, aki jól szervezett hadsereggel, központi hatalommal és hatalmas vagyonnal rendelkezett. Európa legfényesebb palotáját építtette fel, udvara a humanista kultúra otthona lett.

1526-ban a törökök kirabolták a palotát, s a kincseket elszállították. 1541-ben ismét elfoglalták Budát. 150 éves uralmuk alatt elsősorban az erődrendszert építették, így a palota lassan pusztulni kezdett. Felrobbant a lőportorony, tűzvészek pusztítottak.

1686-ban felszabadult Buda. Mária Terézia uralkodása alatt a magyar rendek követelésére felépült a palota (1749-1770), amely a nádor székhelye lett.

1806-ban megépült a Sándor-palota. A vár a 48-as szabadságharcban ismét megrongálódott. A palota átépítését a kiegyezést követően, 1881-ben kezdték meg, hatalmas kupolát építettek.

A II. világháborúban az épület és teljes berendezése tönkrement. A helyreállítást megelőzően régészeti kutatásoknak vetették alá. Ma a főváros legjelentősebb kulturális központja: a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Történeti Múzeumának kiállításai láthatók benne, valamint itt kapott helyet az Országos Széchenyi Könyvtár.


A Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templom építése 1250-ben kezdődött, és közel 20 évig épült. 1309-ben itt koronázták meg Károly Róbertet. Nagy Lajos építtette a Mária halálát ábrázoló kaput (1370). Zsigmond király 1424-ben itt fogadta a bizánci császárt.

Mátyás király 1460 körül oratóriumot építtetett, és itt tartották az esküvőjét.

1541-ben a törökök teljesen elpusztították. 1686-ban a ferencesek, majd a jezsuiták kapták meg. A mai Mátyás-templom Schulek Frigyes tervei szerint alakult ki (1874-1896). Városképi megjelenését növeli az 1901-ben épített, neoromán stílusú, festői kialakítású Halászbástya.

Széchenyi István gróf kezdeményezésére 1839-ben kezdték meg a Lánchíd építését, Tierney William Clark tervei szerint, Adam Clark vezetésével. 10 év alatt készült el. 1857-ben az Alagút, 1870-ben a Sikló is megépült. A Lánchidat a II. világháború alatt a visszavonuló németek a többi híddal együtt felrobbantották. Felavatásának centenáriumára, 1949. november 21-ére újjáépítették.


A XIII. század második felére Pest is nagy, gazdag várossá fejlődött. A városfalak közt királyi ház állt és plébániatemplom, 1233-ban pedig a domonkosok kolostora. A tatárok elvonulása után csak romok maradtak. IV. Béla helyreállította a közbiztonságot, és megindult az újjáépítés. A pesti telepesek kiváltságlevelét megújította, és birtokszerzési lehetőséget adott a polgároknak.

A török uralom után is a helyreállításra törekedtek. Az első jelentős épületet, az Invalidus-palotát (a mai Városház u. 9-11.) 1716-ban kezdték el építeni, de csupán három szárnya készült el. Felépült (román kori templom alapjaira) a belvárosi plébániatemplom (1725-1739, barokk), a szervita templom (1725) és a Klarissza kolostor (1729), a ferencesek háza és temploma (a mai Ferenciek terén, 1727-1743), a pálosok kolostora és temploma (ma: Egyetemi templom).

A XVIII. század első évtizedében felépült a Városháza. Pest a XIX. század elejére gazdasági és kulturális centrum lett. 1808-ban a király elfogadta a Szépítési Tervet, amelynek értelmében nagyszabású városrendezésre került sor: csatornázásra, útépítésre, bontásokra, parcellázásra. Létrejött az Orczy-kert, 1817-ben a Városliget (régen Városerdő), a világ első tervezett közparkja, valamint a Népliget, a pesti oldal legnagyobb parkja. A Belváros polgári, egyházi, oktatási negyeddé, Lipótváros gazdasági központtá alakult. Teréz-, Ferenc- és Józsefváros is gyorsan fejlődött. Felépült a Megyeháza (klasszicista, 1804), de mai formájában csak 1838 és 1841 közt készült el. A XVIII. századi újjáépítés során a török épületek többnyire eltűntek, a romokat, az épületmaradványokat beépítették, és egységes, barokk városkép alakult ki.

A XIX. században a klasszicista stílus vált uralkodóvá. Felépült a Ludovika, a Deák téri evangélikus templom, a Kálvin téri református templom (1816-1830). A Magyar Nemzeti Múzeumnak, az ország legnagyobb gyűjteményének alapját Széchényi Ferenc, Széchenyi István édesapja vetette meg 1808-ban. Kétemeletes, klasszicista épület, 1837 és 1848 között készült el. Oszlopos főbejárata fölött a timpanont allegorikus szobrok díszítik. A főbejárat mögött az előcsarnok, a kupolás tér és a főlépcsőház következik. A mennyezeten és az oldalfalakon Lotz Károly és Than Mór képei láthatók.

A Szent István-bazilikát (klasszicista és neoreneszánsz), Lipótváros egyik legjelentősebb épületét, Hild József tervei szerint 1847-ben kezdték építeni. Hild halála után Ybl Miklós vette át a munkáját, aki a kupola azonnali áttervezését javasolta. 1868-ban a kupola összedőlt. Módosítás után 1890-ben készült el, Kauser József tervei vezetésével (96 m magas). 1858 és 1865 között a Redoute és a Német Színház helyén épült fel a Pesti Vigadó, Feszl Frigyes tervei szerint. A világháborúban megrongálódott, de helyreállították.

A Dohány utcai zsinagóga (romantikus, bizánci mór, 1854-1859), a világ legnagyobb zsinagógája, helyreállítása napjainkban fejeződött be (benne: Zsidó Múzeum). A Magyar Tudományos Akadémia épülete (neoreneszánsz, 1862-1864) Stüler, berlini építész munkája. Az Operaház az ország legnagyobb, legszebb színháza. Építése 1875 őszén kezdődött, Ybl Miklós tervei szerint, neoreneszánsz stílusban, és 1884-ben fejeződött be. Az 1980-as években felújították. Ötszintes nézőtere fölött Lotz Károly falfestménye látható. Az elegáns, díszes épület Ybl legjobb alkotása.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem épülete 1882-ben készült el, Steindl Imre alkotása, eklektikus stílusú. A Keleti pályaudvar (1884) Fekete János nevéhez fűződik.

1885-ben elkezdték az Országház építését Steindl Imre tervei szerint. 1904-ben készült el. Főhomlokzata a Dunára néz. A Kossuth tér felőli főbejáraton, az "Oroszlános" kapun keresztül Lotz Károly képeivel díszített lépcsőház vezet a 96 m magas kupolaterembe, ettől jobbra és balra két önálló szárnya van, az annak idején alsó- és felsőházzal működő Országgyűlés számára. Az épület 268 m hosszú, kétemeletes, csipke finomságú tornyokkal, hatalmas ablakokkal. A homlokzatot 88 szobor díszíti. A magyar állami élet központja.

Az Iparművészeti Múzeum magyaros szecessziós, pirogránit díszítésű, kétemeletes épülete 1893 és 1896 között, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint készült el, a mai Néprajzi Múzeum - eredetileg Kúria - pedig Hauszmann Alajos tervezésében, 1896-97-ben, eklektikus stílusban. Az ország fennállásának ezeréves évfordulójára megnyitották a földrész első földalatti vasútját az elegáns, emeletes épületekkel beépített Sugárúton, a mai Andrássy úton. Felette a kocsiutat fakockákkal burkolták.

A Sugárút lérehozásának gondolata Andrássy Gyula nevéhez fűződik. Az utat lezáró Hősök terén, középen áll a Millenniumi Emlékmű, történelmünk nagyjainak alakjaival. Oldalt a Műcsarnok (1895), az ország legnagyobb kiállítási csarnoka, vele szemben a Szépművészeti Múzeum (1900-1906) látható, mindkettőt Schikedanz Albert és Herzog Fülöp tervezte. A tér tulajdonképpen a Városliget kapuja.

Mögötte épült fel 1896-ra a Vajdahunyad vára Alpár Ignác tervei szerint; 1904 és 1908 között végleges anyagokkal újra megépítették. A vár a történelmi Magyarország híres műemlékeinek részleteit, stílusait ábrázolja, magyar építészeti, stílustörténeti múzeum. Nevét az erdélyi Vajdahunyad váráról vett részletek alapján kapta (benne: Mezőgazdasági Múzeum).

A Ligetben 1866-ban létesítették a Fővárosi Állat- és Növénykertet; 1910-ben készültek el a Kós Károly és Zrumerszky Dezső által tervezett pavilonok. A Gundel étterem, a Vidámpark, a Széchenyi fürdő, a kellemes sétautak, a tó, télen a műjégpálya a szabadidő eltöltésének nagyszerű lehetősége.

Gyönyörű fővárosunk látnivalóit szinte lehetetlen mind felsorolni. Válogatásunkat csupán kedvcsinálónak szántuk.
Isten hozta Budapesten!

Budavári Mátyás-templom

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 2.
Email: turizmus@matyas-templom.hu
Web: www.matyas-templom.hu
Tel: (1) 488-7716  Fax: (1) 488-7717  

Egyéb információ:

A Budavári Koronázó Főtemplom a magyarság nemzeti szentélye. Főoltárán a pápa által küldött koronával 2000-ben megkoronázott Mária-szobor, Loretói kápolnájában ősi kegyszobor, oldalkápolnájában III. Béla király sírja. Híresek freskói és egyedülálló színes üvegablakai. Múzeumában a templom és a Magyar Szent Korona történetét bemutató kiállítás, valamint a kincstár műremekei várják a látogatót.
Vasárnaponként de. 10 órakor zenés nagymisét, esténként gyakran egyházzenei hangversenyeket tartunk.
A templom a felújítás alatt is zavartalanul látogatható.

 

Gyermek kedvezmény: 100 % 6 év alatt

 

Diákkedvezmény: 66 %

 

Nyitvatartás szezonban: H:-P:09-17h, Szo:09-13h, V:13-17h

 

Belépő: 600 HUF

Országház (Parlament)

Cím: 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3.
Tel: (1) 441-4415, (1) 441-4412, (1) 441-4038  Fax: (1) 441-4801  

 

Nyitvatartás szezonban: 08-18h

 

Nyitvatartás szezonon kívül: 08-16h

Budavári Labirintus

Cím: 1014 Budapest, Úri u. 9.
Email: info@labirintus.com
Web: www.labirintus.com
Tel: (1) 489-3281  Fax: (1) 489-3282  

Egyéb információ:

A Várhegy legizgalmasabb látványossága! 1200 m hosszú barlangrendszer, 16 méter mélyen a Várhegy gyomrában, titokzatos kiállításokkal.

Szent István Bazilika

Cím: 1051 Budapest, Szt. István tér 1.
Email: turizmus@basilica.hu
Web: www.basilica.hu
Tel: (1) 317-2859  Fax: (1) 338-2151  

Egyéb információ:

A budapesti Szent István Bazilika a főváros legnagyobb temploma. 1851-1905 között, neo-reneszánsz stílusban épült, 2003-ban pedig befejeződött a szakszerű felújítása. Az impozáns külső művészi belsőt rejt, a főoltáron az első magyar király, Szent István carrarai-márvány szobrával. A Szent Jobb kápolnában található a magyarság nemzeti ereklyéje, a névadó király Szent Jobbja. Lehetőség van a kincstár, valamint a budapesti panoráma megtekintésére. Ez utóbbira a körkilátóból van lehetőség, áprilistól októberig, lifttel. A több, mint 100 éves, ám korszerűen felújított orgona, valamint a templom csodás akusztikája lehetővé teszi, hogy az egyházzenei koncertek felejthetetlen élményt nyújtsanak.

 

Nyitvatartás szezonban: H:-P: 09-17h, V:13-17h

Vajdahunyad Vára

Cím: 1146 Budapest, Városliget
Tel: (1) 363-1973 



Budapesti Vidámpark ZRt.

Cím: 1146 Budapest, Állatkerti krt. 14-16.
Email: marketing@vidampark.hu
Web: www.vidampark.hu
Tel: (1) 363-8310  Fax: (1) 478-0878  

 

Nyitvatartás szezonban: VII.-VIII.: 10-20h

 

Nyitvatartás szezonon kívül: IV.-X.: 11-18h

Pál-Völgyi Barlang

Cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.
Web: www.palvolgyi.atw.hu
Tel: (1) 325-9505  

 

Nyitvatartás szezonban: K:-V:10-16.15h

Csodák Palotája

Cím: 1024 Budapest, Fény u. 20-22.
Email: info@csodapalota.hu
Web: www.csodapalota.hu
Tel: (1) 350-6131  Fax: (1) 336-4076 


Gül Baba Türbe
és Rózsakert

Cím: 1023 Budapest, Mecset u. 14.
Tel: (1) 355-8849  

 

Nyitvatartás szezonban: V.01-IX.30.: 10-18h

 

Nyitvatartás szezonon kívül: X.01-I.31.: 10-16h

Kőbányai Szent László Templom

Cím: 1102 Budapest, Szent László tér 25.
Tel: (1) 261-2814  

Egyéb információ:

A templom Lechner Ödön tervei alapján 1900 júniusára készült el és szentelték fel.
A templom 3 hajós, bazilikás rendszerű. A templom román kori gótikus vonásokkal egyesített reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi elemeket tartalmaz. Kívül-belül pécsi Zsolnay-elemekkel díszített műemlék, az Európai Örökség része. A Róth Miksa féle színes ólomüveg ablakok teljes egészében helyreállításra kerültek.

Nemzeti Sírkert (Fiumei úti sírkert)

Cím: 1086 Budapest, Fiumei út 16.
Email: info@btirt.hu
Web: www.btirt.hu
Tel: (1) 323-5202, (1) 323-5203  

 

Nyitvatartás szezonban: I.01.-XII.31.:H:-P:08-16h

Buda-Nyéki Középkori Királyi Vadászkastély

Cím: 1021 Budapest,  Hűvösvölgyi út 78.
Tel: (1) 202-6288 

Halászbástya

Cím: 1014 Budapest,  Vár

http://www.legenda.hu/budapest/budapest.html   http://www.jamb.ca/gallery/Budapest/halaszbastya   http://www.conferences.hu/algo2003/Registration.htm


Hungaricum Club

Cím: 1095 Budapest,  Soroksári út 26.

Királyi Palota

Cím: 1014 Budapest,  Várnegyed
Tel: (1) 224-3700 


Magyar Országos Levéltár

Cím: 1014 Budapest,  Bécsi kapu tér 2-4.
Tel: (1) 225-2800  Fax: (1) 225-2817 

TIT Mánia Csillagvizsgáló

Cím: 1013 Budapest,  Sánc u. 3/b.
T/F: (1) 386-9233 


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.